Gyakori kérdések

Mi mennyibe kerül?

Mindenki számára ez a legfontosabb kérdés.  Nincs sablon, nincs klisé. Minden esküvő más és más. Csináljuk meg együtt közös életetek legszebb filmjét!  Árainkat a Ti igényeitek alakítják.

Küldjétek el ajánlatkérőtöket itt.

Kell-e a profi  szakember?

Nem kell. Csak a pénzt szedik be az operatőr iskolák. Persze csak vicceltem. A profizmusnak ott van nagy előnye az amatőrrel szemben, hogy bármilyen körülmények között képes ugyanazt a kiváló minőséget produkálni. Természetesen, senki sem születik profinak, de a gyakorlatban eltöltött idő meghozza gyümölcsét. Vannak írott és íratlan szabályok, ezeket célszerű megtartani.A profi tudja, hová kell tenni a megvilágítást, derítést, takarást, milyen képkivágás illik az adott jelenethez, hogyan kell beállítani a dialógusokat, tömegjeleneteket stb. Az amatőr ezekre legfeljebb csak szerencsésen ráérezhet. Szokták mondani, hogy az amatőr olyan, mint a “japán turista”, aki állandóan a szeme előtt tartja a kamerát, mindent felvesz, nem marad le semmiről, mégis lemarad a lényeg. A profi tudja, mikor kell megnyomni a REC gombot.

Mikor használjunk több kamerát?

Gyakorta előfordulnak olyan esetek, amikor lehetetlen egy kamerával dokumentálni, legalábbis az élvezhetőség szempontjából. Pl.  koncerteken, színházi előadásokon, konferenciákon, sportrendezvényeken vagy szalagavató ünnepségeken, de tovább is sorolhatnám. Esküvőkön is használhatunk két kamerát, leginkább a szertartásokra gondolok. Itt a különböző kameraállásokban rögzített kép a vágópulton a puszta riportkészítés helyett filmszerű lesz, ehhez viszont pontosan kell ismernünk a filmes szakma rejtelmeit A stúdiókamerák összeszinkronizálhatók, ilyenkor mindegyik eszköz ugyanazt a Time code-ot rögzíti, Ez nagy segítség a vágásnál. Egyszerűbb kameráknál elegendő egy hirtelen éles hang pl. taps alkalmazása úgy, hogy mindegyik kamera lássa a “csapót”. Ha egy második kamera csak vágóképezni kell, azt egy gyakorlott operatőr egy eszközzel is meg tudja csinálni.

Mikor effektezzünk?

Különleges képi ill. hanghatások eléréséhez effekteket használunk (nem összetévesztendő az átmenetekkel, amiket egy vágási pont fölé rakunk).Ilyen effekt pl. a “régi film”, élesítés, homályosítás vagy a hullámzás, de ide sorolhatjuk a különböző színcsatornák beállításának megváltoztatását is. Az effektek tárháza végtelen széles, kinek-kinek az ízlésére van bízva, milyen mélységig nyúl ezekhez a lehetőségekhez. Ennél a témakörnél is szem előtt tartandó, hogy a megörökítendő téma lényegét ne nyomják el az effektek. Nem Hollywood-i számítógépes szuperprodukciót forgatunk!

Mikor használjunk blue (green) boxot?

Ha a célszemély vagy tárgy (esemény) mögé kék, esetleg zöld hátteret teszünk, akkor az utómunka során lehetőségünk van ezt a színt felcserélni bármilyen egyéb jelenetre, háttérre stb. Ezt a műveletet kulcsolásnak, idegen szóval Chroma keying-nek hívjuk. Szoftvere válogatja, hogy ez a művelet mennyire precízen végezhető el. Mindenki látott már a televízióban időjárás jelentést. Itt a meteorológus a stúdióban egy (általában) kék háttér előtt állva mondja el az előrejelzést, számítógép rakja mögé a pontosan összeállított jeleneteket. Ennél természetesen sokkal szélesebb körben terjedt el e módszer alkalmazása a filmes gyakorlatban is.

Mi a HD és az SD közötti különbség?

Sokan hiszik úgy, hogy a HD csak a képminőség javulását hozza, holott ennél jóval többről van szó: a HD-vel nem csak a páratlan minőségű kép, hanem az élő koncert minőségéhez fogható hang, és interaktív tartalom is párosul. A jelenlegi NTSC és PAL valamint a HD (720p, 1080p) szabvány közötti jelentős felbontásbéli különbség van. A kisebbik HD szabvány 2-szer, a nagyobbik több mint 4-szer annyi képpontot tartalmaz, mint a meglévő európai szabvány. Szakmai részletekbe nem kívánok belemenni, csak annyit, hogy a HD részletgazdagsága miatt sokkal inkább előtérbe kerül az operatőr profizmusa, az elkészült film rendszerint magáért beszél.

Kellenek-e furcsa, bonyolult áttűnések ?

Kétségtelen, hogy az extra áttűnések (idegen nyelvű programokban transitions) sokakat elvarázsolnak, de nem szabad tűlzásba esni, csak szolidan bánjunk ezekkel. Gondoljunk arra, hogy egy Hollywood-i produkcióban az áttűnések többsége csak lágy dissolve. Kell ennél több magyarázat?

Milyen zenéket választhatunk ?

A készülő filmekhez célszerű jogtiszta zenéket választani, ha nem akarunk súlyos büntetést fizetni. Léteznek zene generátor programok, de ezeket is meg kell vásárolnunk. Saját magunk által írt zenét bátran használhatunk. Olyan zenéket is tehetünk filmjeink alá, amelyeket magunk rögzítettünk, ha erre a szerző ill. az előadó beleegyezését adta, illetve felkért bennünket. Célszerű azonban pontosan tájékozódni e szerzői-jogi kérdésekben olyan embertől, aki jártas a médiajogban.

Hány másodpercig legyen látható a film címe?

A gyakorlat alapján a címet olyan hosszan kell megjeleníteni, amennyi idő alatt kétszer el lehet olvasni. Egy tíz betűből álló cím körülbelül három másodpercig legyen látható a képernyőn. Ezt az időt minden további öt betű egy másodperccel hosszabbítja meg. Az utómunkálatok során létrehozott címek mellett a természetes címek – például irányjelzők, közlekedési táblák vagy a helyi újságok címoldalai – szintén érdekes lehetőségeket kínálnak.